Általános felhasználási és jogszabályi feltételek.

Az INFOshopBcs.hu webáruház üzemeltetőjének adatai:

  • Név: INFOshop Techline Kft.;
  • Telephely: 5600 Békéscsaba, Berzsenyi u. 8/1.;
  • Email cím: magyartoner@gmail.com;
  • Telefonszám: +36 70 702 3316;
  • Nyilvántartásba bejegyző bíróság: Gyulai Törvényszék Cégbírósága, 5700 Gyula, Kossuth tér 9.; Nyilvántartásba vételi száma: 04-09-010174;
  • Engedélyező hatóság: a cég tevékenysége nem igényel külön engedélyeket.;
  • A szabályozott szakmák gyakorlásának körében a jogszabályban előírt adatok nincsenek;
  • Aadószám: 22938422-2-04;
  • Magatartási kódex: nincs;
  • Tárhelyszolgáltató elérhetősége: Atomsystems Informatikai Szolgáltató Kft., 5662 Csanádapáca, Liszt Ferenc u. 14., iroda@atominfo.hu

Hasznos információk a webáruházak Általános Szerződési Feltételeinek (ÁSZF) kialakításához

Az alábbiakban néhány hasznos információt, illetve jó tanácsot gyűjtöttünk össze arról, hogy egy webáruházat működtető vállalkozásnak milyen szempontokat érdemes figyelembe vennie webshopja ÁSZF-jének megalkotása során.

Fogalom:

Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

ÁSZF szerződéses tartalommá válása:

Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.

Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. Az ilyen feltételek akkor válnak a szerződés részévé, ha azokat a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.

Az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó – külön tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta. 

Webáruházak ÁSZF-je:

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) értelmében a webáruház üzemeltetője az ÁSZF-et köteles oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat. 

Az ÁSZF tárolhatósága biztosított, ha a fogyasztó

  • a honlap tartalmát teljes egészében lementheti számítógépére (mentés lehetősége biztosított), illetve
  • a honlap teljes tartalmát kinyomtathatja (kinyomtatás lehetősége biztosított), vagy
  • az ÁSZF-et egy külön fájlformátumban („pdf” vagy „doc”) letöltheti számítógépére (letöltés lehetősége biztosított). 

Webáruházak tájékoztatási kötelezettsége:

Az Ektv., valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) számos tájékoztatási kötelezettséget ír elő a webáruházak számára.

Ilyen tájékoztatás kötelezettséget előíró rendelkezések találhatóak például az Ektv. 4. és 5. §-aiban, illetve a Korm. rendelet 11. és 15. §-aiban. A vállalkozás a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást – világos és közérthető nyelven – a fogyasztóval közli, vagy azt a fogyasztó számára elérhetővé teszi az alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköznek megfelelő módon. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatásnak olvashatónak kell lennie. Ha a távollevők közötti, elektronikus úton kötött szerződés a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget keletkeztet, a vállalkozás egyértelműen és jól látható módon, közvetlenül a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt felhívja a fogyasztó figyelmét a 11. § (1) bekezdés a), e), f), p), q) és r) pontjában meghatározott információkra.

Egy webshopban kötött szerződés megkötését követően – ésszerű időn belül, de a termék adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor – a vállalkozás köteles tartós adathordozón visszaigazolást adni a fogyasztónak a megkötött szerződésről. A visszaigazolás tartalmazza a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatást, kivéve, ha azt a vállalkozás már a szerződés megkötése előtt tartós adathordozón a fogyasztónak megadta.

Az ÁSZF tartalma:

A fentebb kifejtettek alapján tehát a vállalkozás számos dologról köteles tájékoztatást nyújtani a fogyasztó számára. Figyelemmel arra, hogy a legtöbb, kötelezően nyújtandó információ független a webáruházban forgalmazott termékektől (például az üzemeltető adatai), ezért az ÁSZF lehetőség arra, hogy a vállalkozás a tájékoztatási kötelezettsége alá eső adatok java részéről az előírt módon informálhassa a fogyasztót.

A szerződés tartalmi elemei (értelemszerű korlátok között) szabadon állapíthatóak meg. Erre tekintettel a Mintawebáruház csupán néhány főbb területet sorol fel, amelyek ÁSZF-ben történő rögzítését megfontolni javasolja a vállalkozások számára. Ilyen főbb területek például:

  • a cég fontosabb adatai, elérhetőségei;
  • a webáruház használatával, a megrendelési folyamattal kapcsolatos információk (például regisztráció, megrendelés menete, a szerződés írásba foglalt-e, szerződéskötés nyelve, sor kerül-e iktatásra, adatbeviteli hibák javítása, ajánlati kötöttség és visszaigazolás stb.)
  • szállítási és fizetési feltételek;
  • elállási jogról való tájékoztatás;
  • jótállásról, kellékszavatosságról és termékszavatosságról való tájékoztatás;
  • jogérvényesítési lehetőségek (ideértve a békéltető testülethez fordulás lehetőségét is).

Meg kívánjuk jegyezni, hogy a Korm. rendelet 1. mellékletében „Elállási/Felmondási mintatájékoztató”, míg a 3. mellékletében „A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztató” található.

További hasznos információk:

Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a távollevők közötti, elektronikus úton kötött szerződés a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget keletkeztet, a vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló funkciót könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a szerződési nyilatkozat megtétele a vállalkozás javára teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a vállalkozás nem tett eleget ezen kötelezettségének, a szerződés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

SZERZŐDÉSKÖTÉS

A webáruház üzemeltetője a megrendelés elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni a fogyasztót:

A) Azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni.

Ez tulajdonképpen a vásárlás folyamatának részletes leírását jelenti, amely magába foglalja az előzetes regisztrációról, a katalógusban való böngészésről, a termékek kiválasztásáról és kosárba helyezéséről, a kosár tartalmának frissítéséről és törléséről, a teljesítési és szállítási feltételek kiválasztásáról, a pénztárban való fizetésről, a megrendelés (a fogyasztó ajánlatának) leadásáról, valamint a webáruház visszaigazolásáról szóló tájékoztatást is.

B) Arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e.

C) Az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről.

Az adatbeviteli hibák („félrekattintások”) ajánlattételt megelőző azonosításának és kijavításának technikai eszközeiről tájékoztatást szükséges nyújtani annak érdekében, hogy a fogyasztó ne tévedésből vagy téves tartalommal küldje meg a szerződés megkötésére irányuló nyilatkozatát.

D) A szerződéskötés lehetséges nyelveiről.

Ez a tájékoztatási kötelezettség például idegen nyelvű honlapon, határon átnyúló ügyleteknél bírhat jelentőséggel, de ennek hiányában, kizárólag magyar fogyasztókat kiszolgáló webáruházak esetén is kifejezetten utalni kell arra, hogy a szerződés nyelve a magyar.

E) Arról a – szolgáltatási tevékenységére vonatkozó – magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető.

KÖLTSÉGEK

A) Az áru vagy szolgáltatás ellenértékéről szóló előzetes tájékoztatás

Az elektronikus kereskedelemben érvényesülő árfeltüntetési szabályok megegyeznek az „offline-analóg” világban alkalmazandó előírásokkal, így a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 14. § (1) és (5) bekezdései alapján a fogyasztót a webáruház honlapján tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. Az ellenszolgáltatásra, az ellenértékre vonatkozó árfeltüntetési szabályokat az online kereskedelemre vonatkozóan a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet is nevesíti. A 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint a vállalkozás a szerződés megkötését megelőzően köteles a fogyasztót tájékoztatni termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről). Ha ezen költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel.

A hivatkozott jogszabályszöveg mellett, amely összhangban áll az Fgytv. 14. § (5) bekezdésével, a szolgáltatónak a 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM rendelet 4. §-át (egységár feltüntetése) is be kell tartania.

B) Az ellenértéken felüli (járulékos) költségekről szóló előzetes tájékoztatás

A fogyasztónak a távértékesítési szerződés megkötése előtt teljes körű ismerettel kell rendelkeznie arról is, hogy az áru vagy szolgáltatás ellenértékén kívül milyen egyéb fizetési kötelezettség terheli majd a szerződés teljesítése során. A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a szolgáltatónak már a honlapon egyértelműen és átláthatóan kifejezetten utalnia kell a szállítási és esetlegesen a csomagolásért felszámított költségekre is, hogy a fogyasztó ezekkel a többlet anyagi terhekkel előre számolhasson.

Továbbá tájékoztatni kell a fogyasztót az ellenértéken felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel.

FIZETÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI FELTÉTELEK

A járulékos költségekről szóló tájékoztatáshoz szorosan kapcsolódik a teljesítés egyéb feltételeiről való, a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti adatszolgáltatás, amely szintén fontos a fogyasztók számára.

Jellemző kiszállítási módok lehetnek például:

  • házhozszállítás futárszolgálat segítségével;
  • bizonyos vállalkozásoknál lehetőség van expressz kiszállításra futárszolgálat igénybevételével (csak meghatározott területeken vehető igénybe, plusz költség ellenében);
  • pick-pack pont: meghatározott üzletekbe, benzinkutakra szállítják ki a megrendelt terméket, ahol lehetőség van a vételár kiegyenlítésére is;
  • a terméknek a vállalkozás által üzemeltetett valamelyik üzletében történő átvétele, ezzel egyidejűleg az ellenérték megfizetése (hangsúlyozni kívánjuk, hogy a szerződés ebben az esetben is távollévők között jött létre);
  • Magyar Postán keresztül történő kiszállítás;
  • Posta Csomagautomata igénybevétele.

Jellemző fizetési módok lehetnek például:

Áru átvételekor (akár készpénzzel) történő fizetés: futárnak, pick-pack ponton, üzletben, postán.

Megrendeléskor történő fizetés:

  • bankkártyával,
  • PayU fizetési mód alkalmazásával,
  • elektronikus fizetési módokon,
  • hitelkártyával,
  • mobiltelefonon keresztül.

KELLÉKSZAVATOSSÁG, TERMÉKSZAVATOSSÁG, JÓTÁLLÁS

Azon termékekre, amelyek eladási ára 10.000,- Ft, vagy az alatti, kötelező jótállás – jogszabály alapján – nem vonatkozik, ugyanakkor a gyártó vagy forgalmazó vállalhat önkéntes jótállást, illetve a fogyasztót megilletik a kellékszavatossági jogok, mely utóbbiról többet megtudhat ezen a linken.

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének m) és n) pontjai értelmében a vállalkozásnak tájékoztatnia kell a fogyasztót a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről. A kellékszavatosság, termékszavatosság és jótállás fogalmakat pontosan és megfelelően kell használni, úgy hogy a fogalmak közötti különbség a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen. E tájékoztatás a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 3. mellékletében foglalt mintatájékoztató útján is megadható.

További hasznos információk találhatóak a következő linken: http://www.nfh.hu/node/146

Jótállási jegyhez minta elérhető innen:

http://www.nfh.hu/sites/default/files/jotallasi_jegy_minta_141128.pdf

PANASZKEZELÉS, VITARENDEZÉS, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

A panaszkezelés módjáról is előzetesen kell tájékoztatni a fogyasztót; a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének v) pontja továbbá előírja a vállalkozás számára, hogy a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, valamint az ehhez való hozzáférés módjáról tájékoztassa a fogyasztót.

E körben fontos utalni az Fgytv. 29 . § (11) bekezdésére, amely alapján a vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a törvényben rögzített tartalommal és határidőn belül válasziratát megküldeni a békéltető testület számára. Az 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti online vitarendezési platform alkalmazásának kivételével a vállalkozás a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles. Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. 

Figyelemmel tehát az Fgytv. alapján a vállalkozásokat békéltető testületi eljárásban terhelő együttműködési kötelezettségre, a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének v)pontja tekintetében elmondható, hogy létezik a vállalkozás részére kötelező alternatív vitarendezést előíró jogszabályi rendelkezés.

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének w) pontja írja elő a vállalkozás számára az arra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget, hogy a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, továbbá a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről informálja a fogyasztókat.

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet értelmében tájékoztatást kell nyújtatni továbbá az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatásokról.

A panaszkezelés részletes szabályait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.

E körben kiemeljük, hogy az Fgytv. 17/ A. § (1)-(2) bekezdései előírják továbbá, hogy a vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni

a) a székhelyéről,
b) a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével,
c) a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint
d) a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás 17/B. § szerinti ügyfélszolgálatának levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról.

A tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Amennyiben a webáruház üzlettel rendelkezik, az előzőek szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni az üzletben.

A fentiek alapján jogszerűen jár el a vállalkozás, ha valamennyi békéltető testület elérhetőségéről tájékoztatást ad.

Ezen felül az 524/2013/EU rendelet 14. cikke az alábbiakat írja elő:

(1) Az Unióban letelepedett, online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekben érintett kereskedőknek, valamint az Unióban letelepedett olyan online piacoknak meg kell jeleníteniük a honlapjukon az online vitarendezési platformra mutató elektronikus linket. Ennek a linknek a fogyasztók számára könnyen elérhetőnek kell lennie. Az online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekben érintett, az Unióban letelepedett kereskedőknek meg kell adniuk az e-mail címüket is.

(2)   Az Unióban letelepedett, online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekben érintett azon kereskedőknek, akik kötelesek egy vagy több alternatív vitarendezési fórumot igénybe venni a fogyasztókkal fennálló vitáik rendezéséhez, vagy erre kötelezettséget vállalnak, tájékoztatniuk kell a fogyasztókat az online vitarendezési platform létezéséről, valamint arról a lehetőségről, hogy az online vitarendezési platform felhasználható a vitáik rendezéséhez. Emellett az online vitarendezésiplatformra mutató elektronikus linket kell megjeleníteniük honlapjukon, illetve, ha az ajánlatot e-mailben teszik, akkor az adott e-mailben. Ezt az információt fel kell tüntetni adott esetben az online adásvételi vagy szolgáltatási szerződés általános feltételei között is. 

Jogszerű tehát, ha a vállalkozás a link elhelyezésén túlmenően tájékoztatást ad az online vitarendezési platform létezéséről, valamint arról, hogy az online vitarendezési platform felhasználható az online adásvételi és szolgáltatási szerződésekből eredő fogyasztói jogviták rendezéséhez.

ELÁLLÁSI ÉS FELMONDÁSI JOG

 

A vállalkozás a szerződés megkötését megelőzően, világosan és közérthető módon köteles a fogyasztót tájékoztatni az elállási vagy felmondási jogával kapcsolatban, melynek szabályait a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 20-29. § rendelkezései állapítják meg. Az elállási vagy felmondási jog a fogyasztó oldalán fennálló információhiányt hivatott kompenzálni. Internetes vásárlás során ugyanis a fogyasztó a terméket illetően számottevően kevesebb információhoz jut – például amiatt, hogy a termék állagát, méreteit, esztétikai minőségét nem tudja megvizsgálni –, mint ha a szerződést személyesen, a vállalkozás üzletében kötné meg.

Az elállási és a felmondási jog természetéről

A felmondási jog a fogyasztót (a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén) kizárólag szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések vonatkozásában illeti meg. Szolgáltatás esetén a szerződés megkötésének napjától, míg termék adásvételére irányuló szerződés esetén a termék átvételének napjától számított 14 napon belülgyakorolhatóak.

 Elállási jog termék vásárlása esetén illeti meg a fogyasztót, ezen jogával élve a fogyasztó a szerződést egyoldalúan, visszamenőleges hatállyal szüntetheti meg.

A fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvétele közötti időszakban is gyakorolhatja.

Az átvétel napjának

  • több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek,
  • több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak,
  • ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak,
  • a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napját kell tekinteni.

Amennyiben a vállalkozás az elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, úgy az elállási vagy felmondási idő a Korm. rendelet szerint 12 hónappal meghosszabbodik. Ha a vállalkozás a termék kézhezvételének vagy a szerződés megkötésének napjától számított 14 nap lejártát követően, de 12 hónapon belül megadja a tájékoztatást, úgy az elállásra vagy felmondásra nyitva álló határidő e tájékoztatás közlésétől számított 14 nap.

A Korm. rendelet egyértelművé teszi, hogy elállás esetén nem csak a vételár, de a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségek (így a kiszállítás költségei) is visszajárnak a fogyasztó számára. A kiszállítás teljes költsége azonban nem minden esetben jár vissza a fogyasztónak, mivel a Korm. rendelet azt is leszögezi, hogy ha a fogyasztó a legkevésbé költséges, szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozást választ, akkor az ebből eredő többletköltséget a vállalkozás nem köteles visszatéríteni. Ez azt jelenti, hogy ha például a fogyasztó olyan „drágább” kiszállítást választ, amely a vállalkozás által vállalt „normál” szállításnál gyorsabb, vagy a napnak csak egy meghatározott időszakában történik, akkor elállás esetén a vállalkozás csak a „normál” szállítási díjnak megfelelő összeget köteles visszatéríteni a fogyasztó számára (extra szállítási költség tehát nem jár vissza).

Az elállási és felmondási jog gyakorlásának feltételeiről szóló előzetes tájékoztatás

A vállalkozásnak az elállási és felmondási jogot érintő alapvető információkról kell tájékoztatást adnia. Ezek az információk az elállási és felmondási jog gyakorlásának feltételeit, módját, illetve következményeit érintik.

A vállalkozásnak a fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog körében az alábbiakról kell tájékoztatnia:

  1. 1. az elállási vagy felmondási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen az annak gyakorlásával kapcsolatos szabályokról);
  2. 2. a Korm. rendelet 2. melléklete szerinti nyilatkozat-mintáról;
  3. 3. arról, hogy az elállási vagy felmondási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és arról, hogy a termék postai küldeményként nem küldhető vissza;
  4. 4. arról, hogy ha szolgáltatás nyújtásra irányuló szerződés esetén a teljesítés – elállásra nyitva álló 14 napos határidőn belüli – megkezdését követően gyakorolja a fogyasztó a felmondási jogát, úgy az elszámolás során köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit;
  5. 5. arról, ha a fogyasztót nem illeti meg az elállási vagy felmondási jog; illetve
  6. 6. azokról a körülményekről, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó elveszíti elállási vagy felmondási szerinti jogát.

A vállalkozás 1-4. pontokban felsorolt tájékoztatásokat a Korm. rendelet 
1. mellékletében szereplő mintatájékoztató megfelelő kitöltésével is teljesítheti.

A fogyasztó az elállási/felmondási jogát a Korm. rendelet 2. mellékletében található minta felhasználásával vagy az elállásra/felmondásra vonatkozó egyértelmű nyilatkozata útján gyakorolhatja. Az elállási nyilatkozat érvényessége nem függ konkrét formai követelmények megtartásától (még írásbeliségtől sem), azonban a vállalkozásnak rendelkezésre kell bocsátania egy, a jogszabály által meghatározott tartalmú nyilatkozat-mintát, amely segíti a fogyasztót e jogának gyakorlásában.

A vállalkozás továbbá internetes honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára, hogy a jogszabályban biztosított elállási vagy felmondási jogát gyakorolja. Amennyiben a vállalkozás az elállás vagy felmondás gyakorlására ily módon lehetőséget biztosít, köteles tartós adathordozón haladéktalanul visszaigazolni a fogyasztó e nyilatkozatának megérkezését.

A Korm. rendelet lehetőségként említi, hogy a vállalkozás a honlapján keresztül is biztosíthatja az elállást a fogyasztó számára. Azonban ez nem jelenti azt, hogy az minden webáruház számára kötelező lenne.

Fontos, hogy a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállási vagy felmondási jogát a jogszabály előírásainak megfelelően gyakorolta.

Az elállási és felmondási jog hiányáról szóló előzetes tájékoztatás

Az elállási és felmondási jog nem illeti meg minden esetben a fogyasztót, mivel a Korm. rendelet 29. §-a – a felek eltérő megállapodása hiányában egyes termékek vonatkozásában – kizárja e jog gyakorlását az alábbi szolgáltatások és termékek vonatkozásában:

a) A felmondási jog hiánya a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében

A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti.

b) Az elállási vagy felmondási jog hiánya olyan termék vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható ingadozásától függ.

c) Az elállási vagy felmondási jog hiánya olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak.

E kivételszabály körébe a fogyasztó személyéhez kötött, illetve a fogyasztó egyedi utasításai alapján egyediesített módon vagy kifejezett kérésére előállított termékek tartoznak.

d) Az elállási vagy felmondási jog hiánya romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében.

A gyorsan romlandó termékek körébe tartoznak például a vágott virág.

e) Az elállási vagy felmondási jog hiánya olyan zárt csomagolású termék tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza.

f) Az elállási vagy felmondási jog hiánya olyan termék tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más termékkel.

g) Az elállási vagy felmondási jog hiánya olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor.

h) Az elállási vagy felmondási jog hiánya olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából.

i) Az elállási vagy felmondási jog hiánya lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta.

Hang- és képfelvételek (CD, DVD), valamint a számítógépes szoftverek kapcsán a Korm. rendelet azt fogalmazza meg, hogy a fogyasztó akkor nem gyakorolhatja elállási jogát, ha a csomagolást már felbontotta (felbontatlan csomagolás esetén természetesen az átvételtől számított 14 napon belül gyakorolható az elállási jog). A csomagolás felbontása esetén ugyanis lehetővé válik a fogyasztó számára a szerzői jogi védelem alá eső termék használata, valamint többszörözése is, amely sértené a szerzői jog jogosultjának érdekeit.

j) Az elállási vagy felmondási jog hiánya hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében.

Az előfizetéses szerződések tekintetében ugyanakkor az általános szabályok szerint gyakorolható a – jövőre nézve hatályos – felmondási jog.

k) Az elállási vagy felmondási jog hiánya nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében.

l) Az elállási vagy felmondási jog hiánya lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki.

m) A nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti az elállási/felmondási jogát.

Ilyen például az internetes felületről megvásárolható (letölthető) játék, zene, háttérkép, stb.

SÜTIK KEZELÉSE

Mi is az a süti?

A süti (cookie) egy kis fájl, amely akkor kerül a számítógépre, amikor Ön egy webhelyet látogat meg. A sütik számtalan funkcióval rendelkeznek. Többek között információt gyűjtenek, megjegyzik a látogató egyéni beállításait, felhasználásra kerülnek pl. az online bevásárlókosarak használatakor, és általánosságban megkönnyítik a weboldal használatát a felhasználók számára.

Az NFH milyen sütiket és mire használ?

Az NFH a sütiket a következő célokból használja

  • információ gyűjtése azzal kapcsolatban, hogyan használja Ön a weboldalt – annak felmérésével, hogy weboldalunk melyik részeit látogatja vagy használja leginkább, így megtudhatjuk, hogyan biztosítsunk Önnek még jobb felhasználói élményt, ha ismét meglátogatja oldalunkat,
  • weboldalunk fejlesztése,
  • az Ön navigációjának megkönnyítése weboldalunkon és annak funkcióinak használata során, így biztosítva a zökkenőmentes felhasználói élményt,
  • célzott hirdetések elhelyezése más weboldalakon.

Feltétlenül szükséges, munkamenet (session) sütik

Ezek a sütik ahhoz szükségesek, hogy a felhasználók böngészhessék weboldalunkat, használják annak funkciót, pl. többek között az Ön által adott oldalakon végzett műveletek megjegyzését egy látogatás során. Ezen sütik érvényességi ideje kizárólag az Ön aktuális látogatására vonatkozik, a munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a számítógépéről.

Ne feledje, ezen cookie-k alkalmazása nélkül nem tudjuk garantálni Önnek weboldalunk használatát.

Használatot elősegítő sütik

Ezek lehetőséget biztosítanak számunkra arra, hogy megjegyezhessük a weboldalunkkal kapcsolatos választásait, vagy, hogy Ön a hagyományos vagy a vakok- és gyengénlátóknak szánt oldalainkat látogatja.

Teljesítményt biztosító sütik

A Google Analytics sütiket arra használjuk, hogy információt gyűjtsünk azzal kapcsolatban, hogyan használják látogatóink weboldalunkat. Ezek a sütik nem tudják Önt személy szerint beazonosítani (az éppen használt IP címet is csak részben rögzítik), olyan információkat gyűjtenek, mint pl. hogy melyik oldalt nézett meg a látogatónk, a felhasználó a weboldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett fel, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje, melyek voltak az esetleges hibaüzenetek – mindezt weboldalunk fejlesztésének, valamint a felhasználók számára biztosított élmények javításának céljával.

A Google Analytics sütikkel kapcsolatos további tudnivalók érdekében kérjük, kattintson ide.

Hogyan ellenőrizheti és hogyan tudja kikapcsolnia a sütiket?

Minden modern böngésző engedélyezi a sütik beállításának a változtatását. A legtöbb böngésző alapértelmezettként automatikusan elfogadja a sütiket, de ezek általában megváltoztathatóak, hogy megakadályozza az automatikus elfogadást és minden alkalommal felajánlja a választás lehetőségét, hogy szeretne vagy nem sütiket engedélyezni.

Felhívjuk figyelmét, hogy mivel a sütik célja weboldalunk használhatóságának és folyamatainak megkönnyítése vagy lehetővé tétele, a cookie-k alkalmazásának megakadályozása vagy törlése által előfordulhat, hogy felhasználóink nem lesznek képesek weboldalunk funkcióinak teljes körű használatára, illetve hogy a weboldal a tervezettől eltérően fog működni böngészőjében.

A legnépszerűbb böngészők süti beállításairól az alábbi linkeken tájékozódhat: